A kisember bukása: Cargo

Utolsó frissítés: 2026.06.01

Szirmai János Mozgókép alapszakos hallgató elsőéves vizsgafilmje a Cargo című film rövid történeten keresztül beszéli el azt a sötéten humoros helyzetet, amelyben a hős még saját álomvilágában sem válhat saját történetének valódi főszereplőjévé.

A film nyitánya direkten utal Albert Camus korszakos művére, A Sziszüphosz mítoszára. A főhős narrációja átdolgozva idézi Camus gondolatát: A mindennapok mechanikus ismétlődése egyszer csak megszakad, és felhangzik a „miért?”. Ez a kérdés indítja el azt az egzisztenciális csömört, amelyből a film világa is táplálkozik.

A történet főszereplője egy biciklis futár, aki egyik nap maffiózószerű férfiaknak szállít egy nehéz csomagot. Váratlan fordulattal azonban a csomagból női szemek bukkannak elő. A kisember története ekkor látszólag heroikus irányt vesz: a futár elhatározza, hogy kiszabadítja a lányt. Ezen a ponton a film formailag is megváltozik: dinamikus vágás és zene kíséri a hősi fellépést. Ez az egyetlen pillanat, amikor a néző azt érezheti, hogy az orosz realizmus kisembere hőssé emelkedhet.

Csakhogy a groteszk logika hamar visszarántja a főszereplőt saját jelentéktelenségébe. Mintha Gogol világa elemi erővel taszítaná vissza őt a dilettáns, esetlen kisember szerepébe. A lány hálája helyett egy fekete Mercedes érkezik, a megszöktetett nő pedig készségesen beszáll az autóba.

A film frappánssága éppen ebben a kettős fordulatban rejlik. A cselekmény fordulópontján a forma azt sugallja, hogy a futár hősi fellépése nem több imaginációnál. Ezt erősíti a következő jelenet is, amikor a szürke, porszínű valóságból kiszakadva egy önkormányzati rendezvények kitelepült büféit idéző sátras hurkázóban eteti a lányt, a legolcsóbb műanyag kempingszékeken ülve. Az asztalon ketchup és mustár áll. A jelenet finoman játszik a magyar kisrealista film eszközeivel: statikus képek, rendezetlen, hanyag környezet, a 2010-es évek majálisait idéző atmoszféra.

Ez a kettős fordulat arról beszél, hogy a kisember még saját álmodozásában sem lehet saját történetének hőse.

Ez a cikk az ELTE Szemle sorozat része.

A 2026-os ELTE Szemle legizgalmasabb projektjeit, interjúit és elemzéseit gyűjtjük össze ebben a sorozatban.

→ Archívum megnyitása